A Copernicus projekt számitásai szerint a 2015-ös év rekord év lesz

• A Copernicus projekt legújabb adatai igazolják, hogy 2015. novemberével záruló 12 hónap volt a Föld eddig nyilvántartott legmelegebb időszaka.
• Az antarktiszi ózonlyuk az eddigi legnagyobb méretű és mélységű.
• Az indonéziai erdőtüzek több CO2-t bocsátottak ki, mint az Egyesült Királyság vagy Németország teljes 2013-as ipari kibocsátása.

PÁRIZS, 2015. december 10. /PRNewswire/ - A COP21 végéhez közeledve Copernicus, az Európai Unió klíma és légköri elemzéseinek kiemelt projektje kimutatta, hogy az idei év figyelemreméltó időjárási jelenségek éve volt.

A COP21 keretében hozott döntések célja, hogy azok hatással legyenek bolygónkra az elkövetkezendő években. Az EU, felismerve az éghajlatváltozás fontosságát, megvalósította az ambiciózus Copernicus programot, amelynek celja, hogy támogassa a politikai döntéshozókat, közszolgáltatókat és egyes iparágakat a klimaváltozás hatásaira való felkészülés során. 

Ma 18:30-kor a Le Bourget kék zónájában a Copernicus program bemutatja, hogyan hasznosíthatóak az adatai, illetve hogyan alkalmazzák jelenleg is az éghajlatváltozás hatásainak kezelésére. (Lásd lent a meghívót.) 

A 2015. novemberrel záruló 12 hónap volt a nyilvántartott legmelegebb időszak a Földön.

A Copernicus projekt adatai az alábbiakat mutatjak: 

• A 2014. decemberétől 2015. novemberéig tartó időszak globális hőmérsékleti átlaga a nyilvántartott legmelegebb 12 havi érték volt, több mint 0,4 °C-kal magasabb, mint az 1981 és 2010 közötti 30 éves átlag.
• A nyilvántartott korábbi 15 legmelegebb év 1998 és a 2001-2014 közötti időszak volt.
• Az 1981 és 2010 közötti 30 éves átlagokhoz képest a nyilvántartott legmelegebb hónapok 2015. októbere és novembere volt, mindkettő 0,6 °C-kal a normál érték felett.

Az antarktiszi ózonlyuk a legutóbbi hónapok megfigyelései alapján az eddigi egyik legnagyobb méretű 

A Copernicus projekt adatai az alábbiakat mutatják: 

• Az antarktiszi ózonlyuk kiterjedése az utóbbi pár hónapban 25 millió km2 fölötti volt, ami Észak-Amerika területének felel meg. Ez az eddigi egyik legnagyobb méretű, ráadásul az ózonlyuk mélysége is az átlagosnál jóval nagyobb.
• Habar a CFC-ket és a legtöbb egyéb ózonlebontó anyagot már több mint 25 éve betiltották, ezen anyagok koncentrációja továbbra is magas. A lassú csökkenés ellenére továbbra is maximális értékeik közelében vannak jelen a sztratoszférában.
• Az ózonlyuk ilyen nagymértékű kiterjedése a jövőben is előfordulhat − az előrejelzések szerint a regeneráció akár évtizedeket is igénybe vehet, amíg az ózonlyuk 2055-2065 körül végleg eltűnik.

A Copernicus projekt erdőtüzekre és szennyezőanyag kibocsátásokra vonatkozó megfigyelései 2015-ben szélsőséges eseményeket jeleztek Indonéziában, és viszonylag magas, kiugró értékeket Alaszkában.  

Az idei év erdőtüzei erősebbek voltak, és jelentős mennyiségű CO2-t bocsátottak a légkörbe. 

• Az indonéz tüzek kibocsátásai több CO2-t juttattak a légkörbe 2015. szeptemberében és októberében, mint például Japán, Németország vagy az Egyesült Királyság teljes ipari kibocsátása 2013-ban. Eddig körülbelül 0,3 gigatonna szén (illetve 1,2 gigatonna CO2) került a légkörbe 2015-ben, a kibocsátások 80%-a pedig szeptemberben és októberben, a fenti tűzesetek idején történtek.
• Az indonéz erdőtüzeket valószínűleg súlyosbította az aktuális El Niño jelenség miatti kivételesen száraz 2015-ös év, de az értékekhez jelentős mértékben hozzájárulnak az mezővédő tüzek is.
• A 2015. évi erdőtüzes időszak Észak-Amerikában különösen erős volt, amit ráadásul a nyugat-amerikai tartós szárazság is súlyosbított.
• Körülbelül 20 600 km2 (kb. 2,5 millió futballpályányi terület) égett le idén Alaszkában, ami 2004 után a második legmagasabb érték.
• A magasabb szélességi fokokon bekövetkező erdőtüzek különösen aggasztóak a sarkvidéki klímaváltozás szempontjaból, ahol a hőmérséklet-növekedés duplája a bolygónk egyéb területein tapasztaltaknak.